Nem értek a gazdasághoz. Ezt az elején szeretném leszögezni. De azt állítom, hogy a legtöbb szakportált (így a gazdaságiakat is) pont laikusoknak írják – erre jöttem rá. Szerintem, aki eleve ért egy területhez, például ahhoz, hogy miként működik mondjuk az autóipar azon része, melyen belül a kutatásfejlesztés előtérbe helyezésében reménykedik mindenki, és nem csak a betanított munkaerő alkalmazásában gondolkodna hazánkban, az komolyabb helyekről, magasabb szinten tájékozódik.
Én mérnöknek tanulok, és érdekelni kezdett a diákmunka. És volt olyan szakportál, ami a topiwork.hu nevű oldalt is említette egyszer. Amiatt, mert egy ilyen oldal (és maga a TopiWork ebben ezek szerint talán kimagasló) már egyetemisták autóipari cégeknél való elhelyezéséért is dolgozhat. És a Topi dolgozik is, sokat. Úgy értem persze, hogy diákmunkásként való elhelyezéséért – mert ez egy speciális terület a munkaerő-kerítésben.
Megtudtam így egy csomó dolgot arról, hogyan lehet a külföldi cégeknél, vagy a külföldi nagyvállalatoknak bedolgozó magyar cégeknél fiatalokat már a tanulmányaik éveiben is beajánlani. Persze, ennek az is a motivációja, hogy ezek a fiatalok keresetet akarnak már a suli mellett is. És erre is jó volt a TopiWork. Rengeteg dologgal, információval, tudással lettem hát gazdagabb és emiatt szerettem a legjobban az egyetemet! Mert a tudás mellett pénzzel is gazdagabb lettem, tehát szó szerint gazdagodtam egy picit.
Hogyan működik az egész? Mit tegyetek, ha épp ilyesmit tanultok ti is? Vagy bármit, amiben jó dolog lenne egy területen belüli cégnél is megfordulni, idejekorán? A munkára jelentkezés flottul mehet mindenkinek, mint bármi egyéb a Topin keresztül. De nyilván ez a leglényegesebb, úgyhogy lássuk:
Fogunk találni egy „Jelentkezem az álláslehetőségre” gombot, amire rányomhatunk, ha megtetszett egy hirdetés, a főoldalról indulva. (Szerintem a keresgélés az ajánlatok között, ezt megelőzően tök egyértelmű, ezért erre nem térnék ki) Ezután adatokat kell megadnunk, ami szintén értelemszerű, mert mindennek ez a feltétele, és ekkor már önéletrajzot is tölthetünk fel! Kifejezetten izgalmas rész. Aki először csinál önéletrajzot, annak ez egy nagy lépés, de komoly áldás, hogy ilyen korán megtanulhatjuk ezt is, mert a Topinál mindig minden olyan érzetet kelt, mint amikor már kiléptünk a nagybetűs életbe. Segíti az egészet, hogy írhatunk megjegyzéseket, üzenet formájában ezen a ponton, magának a Topinak.
Ne izguljunk, egyszer el kell kezdeni! És ezután fel is veszik velünk a kapcsolatot. Az első fontos gyakorlati lépés lesz ez olyan értelemben, hogy telefonos beszélgetésben lesz részünk munkaügyben, illetve, ha szükség van rá, tesztet is kell írnunk. Ezzel érhetjük el, hogy továbbításra kerüljön az önéletrajzunk a kiszemelt cég felé. Én azért javasolnám, hogy kezdjünk bele minél előbb, és keressünk valamit, ami tetszik, és amit kipróbálnánk, mert tényleg a gyakorlatiasság híve vagyok. Jót teszünk magunkkal, ha megcélozzuk a mély vizet, és a Topinál igencsak jó kezek között leszünk. Nem fogják letörni szerintem rosszabb esetben sem a kedvünket, hisz ez még diákmunka féleség, azért ezt ne felejtsük el.
Még csak próbálgatjuk a szárnyinkat, és tudják ezt ők is. Nem kell mire várnunk tovább! Ha minden jól megy, ezután már maga a foglalkoztatónk fog keresni. Vagyis: majdani foglalkoztatónk. Ami engem illet, szerintem izgalmas a várakozás is ilyenkor. Szerezni kell ilyen élményeket, jó korán. Mert később, amikor már kardinálisabb a dolog, akkor már minden egyszerűbben megy majd ilyen téren. Szinte már unni is fogjuk akkor, de ahogy a Topi bevezethet a munka világába, az kicsit tét nélkülibb mégis ugyanolyan komoly, lehetséges eredményekkel kecsegtet! Tanulhatunk, pénzt kereshetünk tehát, és szakmát is úgy szerezhetünk, hogy nem az elmélet fogja betölteni az egyetemi éveinket, kizárólagosan! És akkor azt még újra megemlíteném: jó ez az országnak is, mert a komoly cégek mérnöki osztályán is ott kell lennünk, nem csak a gyártósor mellett! Vágjunk bele…